A törvényi szabályozás módosulásával lehetővé vált, hogy a társadalmi igények figyelembevételével megfeleljünk azoknak az elvárásoknak, hogy intézményünkben az eddigi korai fejlesztés és gondozás, illetve fejlesztő nevelési feladatokon túl a súlyosan, halmozottan sérült gyermekek és fiatalok számára fejlesztő nevelés-oktatást szervezzünk. 2011 CXC Nkt.15 § (2) rendelet szerint, ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az hatodik életévét betölti, tankötelessé válikés fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt.

A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az intézmény vezetője dönt. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a 6 főt.

A fejlesztő nevelés-oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének-oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik.

A főbb fejlesztési területeinket, céljainkat, feladatainkat a tanulóink egyéni sajátosságainak és egyéni fejlődési ütemének megfelelően alakítjuk.

Kiemelkedő pedagógiai szempontjaink:

  • önismeret fejlesztése
  • együttélés megtanulása
  • elemi készségek fejlesztése, tanítása
  • az elsajátított ismeretek szinten tartása, bővítése
  • fennálló hátrányok csökkentése, kompenzálása, jó testi-lelki közérzet megteremtése
  • biztonságérzet kialakítása, fenntartása

Fejlesztő nevelés-oktatást végző iskola napirendje:

  • reggeli kör-önkiszolgálás
  • szűkebb-tágabb környezet
  • mozgásnevelés
  • munka-játék-szórakozás

I. REGGELI KÖR-ÖNKISZOLGÁLÁS

A napi csoportos foglalkozások megkezdésének jelzésére irányuló óra. Az órai foglalkozások kialakulnak, elmélyülnek a személyes kapcsolatok, fejlődik az önkiszolgálási szint. A szociális tanulást és közösséghez tartozás élményét erősítő tanóra.

Célok:

  • A csoportos foglalkozások megkezdésének jelzése, és az önkiszolgálási tevékenységek lehető legmagasabb szintjének elérése.
  • A közösen eltöltendő idő jó hangulatban való elkezdése, majd lezárása, illetve jó hangulatban való hazatérés.
  • Figyelemösszpontosítás egymásra, a tanulási tartalomra, önmaguktól a környezetük felé fordulás.
  • Az önkifejezés a különféle kommunikációs csatornák, eszközök, módszerek kipróbálásával.
  • Közösségi társadalmi szokások, szabályok megismerése és gyakorlása.
  • Zenei élményszerzés.
  • A közösség élménye, közösséggé válás.
  • Hangulatok, érzelmek megismerése.
  • Személyes kapcsolatok kialakulása, elmélyülése. Önálló vélemény kialakulása.

Feladatok:

  • Nyugodt, kellemes légkör teremtése.
  • Megfelelő testhelyzet biztosítása, mely lehetővé teszi a figyelmet és a különféle kommunikációs fogások alkalmazását, beleértve a hangadást, a manipulációt és a nagymozgást is.
  • A beszédértés fejlesztése.
  • Kommunikációs eszközök, módszerek megismertetése, közösségi formáinak ösztönzése.
  • Igen-nem válaszadás kialakítása.
  • Manipulációfejlesztés.
  • Hangadásra való bátorítás.
  • Önismeret fejlesztése, az „én” megtapasztalása.
  • Érzelmi reakciók és élethelyzetek összekapcsolása.
  • A társadalom által elfogadott viselkedési formák bemutatása
  • Étkezésben, tisztálkodásban való részvétel. 

II. SZŰKEBB-TÁGABB KÖRNYEZET

Szűkebb-tágabb természeti és társadalmi környezettel való megismertetést, megtapasztaltatást teszi lehetővé. A mindennapi életünk valóságos folyamatainak megismertetése, megtapasztaltatása közvetlen és közvetett élményeken keresztül.

Célok:

  • A gyermekek érdeklődésének kialakulása szűkebb és tágabb környezetük szereplői, tárgyai, jelenségei iránt.
  • Egyénileg eltérő képességeik függvényében a természeti, tárgyi és személyi környezetükről szerzett élményeik megélése, értelmezése, elraktározása.
  • A gyermekek saját életükben történő minél aktívabb részvételének kialakulása.
  • Az egymással és a nevelőkkel való állandó kommunikáció kialakulása.
  • A természeti környezet szépségeinek felismerése.

Feladatok:

A szűkebb és tágabb környezet személyeinek, tárgyainak, jelenségeinek megismertetése a tanulókkal, a mindennapi életük apró tapasztalatszerzéseinek irányítása és folyamatos tudatosítása által.

III. MOZGÁSNEVELÉS

A mozgássérült, halmozottan sérült gyermekek testi nevelése. Mindennapos óra, komplex rehabilitációs tevékenység, amely a diagnózist, állapotot, életkort figyelembe véve a legmagasabb szintű mozgásos önállóság elérését szolgálja. Célzottan adagolt mozgásfolyamatok sorozatával hozunk létre funkciójavulást, megelőzzük a deformitások kialakulását, vagy lassítjuk progressziójukat. A normál, fiziológiás mozgásfejlődést követve, reális célok kitűzésével, az aktuális ízületi és izomállapotnak megfelelő szintű gyakorlatokat végeztetünk.

Célok:

  • a mozgásállapot javításával, a gyermek közérzetének javítása, az ápolási feladatok megkönnyítése, a más területek fejlesztő foglalkozásokon való hatékony részvétel megalapozása;
  • a gyermek állapotát figyelembe véve a legmegfelelőbb mozgásállapot elérése.

Feladatok:

  • a motoros képességek fejlesztése, mozgásműveltség kialakítása;
  • a mozgás iránti igény felkeltése, erősítése;
  • az elmaradt, vagy károsodott tartási és mozgási funkciók fejlesztése, javítása;
  • az idegrendszer sérülése nyomán kialakuló kóros mozgások, elváltozások megelőzése, korrekciója, kompenzálása;
  • a lehető legnagyobb önállóság eléréséhez szükséges mozgásos és önellátási mozdulatok megtanítása;
  • gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök viselésének, használatának szoktatása, tanítása;
  • az ép fejlődéshez – a lehetőségekhez képest – leginkább közelítő testi fejlődés elősegítése;
  • mozgásos tapasztalatokon keresztül a pszichomotoros és szenzomotoros képességek fejlesztése;
  • a mindennapos tevékenységre nevelés, gondozás.

IV. MUNKA-JÁTÉK-SZÓRAKOZÁS

A munka és játéktevékenység fejlődése a sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok esetében nagymértékben nehezített, a társuló észlelési zavarok és az indíték-szegénység még tovább súlyosbíthatják a fennálló helyzetet. Az irányított játékon keresztül ismeri meg környezetét, gyűjt tapasztalatokat, alakít ki társas kapcsolatokat, elsajátítja a közösségi viselkedés szabályait.

Célok:

  • A játék örömének megismerése, a játéktevékenység iránti igény kialakulása.
  • Egyéni és közösségi játékok, szórakozási lehetőségek megismerése.
  • Ezekben a gyermekek egyéni lehetőségeihez mérten minél aktívabb részvétel.
  • Önálló játéktevékenység kezdeményezésére való igény kialakítása
  • A gyermekek szocializációjának fejlődése. Ennek részeként a közös játékban való részvétel, a játszótársakhoz való alkalmazkodás fokozatos elsajátítása.
  • A gyerekek képességeinek és készségeinek fejlődése a játék során: a nagy- és finommozgások, érzékelés-észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, gondolkodás, képzelet, fantázia, utánzás, kreativitás, kommunikáció és beszéd, szociabilitás fejlődése.

Feladatok:

  • A gyerekek megismertetése különböző játékeszközökkel és azok használatával, egyéni és csoportos játéktevékenységek lehetőségeinek megismertetése és megszerettetése.
  • Az ezekben való minél aktívabb részvétel elősegítése, kialakítása.
  • Az egyéni adottságokhoz igazodóan - a szükséges feltételeket megteremtve - a játszás képességének kialakítása.

Részfeladatok:

  • Vidám, felszabadult légkör teremtése.
  • A játékra való motiváltság kialakítása és fenntartása.
  • A játék örömszerző jellegének biztosítása.
  • A gyermekek játékszintjének megfigyelése, megismerése.
  • Az érdeklődési körnek, nemnek, életkornak, értelmi, mozgásos, érzékelési-észlelési, kommunikációs képességeknek megfelelő, játékeszközök és –tevékenységek, idő, hely biztosítása.
  • A gyerekek játéktevékenységének, játékszintjének továbbfejlődéséhez szükséges segítség megadása (pl.: a tevékenységhez megfelelő testhelyzetek megtalálása, biztosítása, mozdulatok vezetése, segítése, együtt játszás, - cselekvés, a figyelem irányítása, minta, játékötlet adása, élmények nyújtása, melyekből játéktevékenység fakadhat).
  • A segítéssel történő és az önállóan végzett tevékenykedés közötti helyes arány megtalálása. A lehetőségek szerinti legnagyobb szabadság és önállóság biztosítása.
  • A tervezett, szervezett, irányított mellett a spontán, szabadon választott játéktevékenységek lehetőségének biztosítása.
  • A játékban való szabad kommunikáció (pl.: a játék iránti igény kifejezése, játéktárgy, tevékenység, játszótárs választása) elősegítése, ehhez szükség esetén augmentatív kommunikációs eljárásokat, módszereket, eszközöket alkalmazva.
  • A társas, közösségi kapcsolatok, a közösségi érzés kialakulásának, erősödésének elősegítése.
  • Az intézményben működő csoportokkal való közös foglalkozások szervezése, ezáltal a nagyobb közösségbe való beilleszkedés elősegítése, a játéktevékenységek bővebb körének biztosítása.
  • Zenei, képzőművészeti és irodalmi alkotások megtapasztalása.
  • Szabadidős készségek erősítése.
  • A játék során élményeik, tapasztalataik feldolgozása, ismereteik mélyítése, gyarapítása, rendszerezése; képességeik, készségeik fejlesztése.
  • A játéktevékenység tudatos fejlesztésével az egész személyiség fejlődésének, életük tevékenyebb részesévé válásának elősegítése.